Komposztálunk



Már nagyon régen vágytam rá, hogy végre elkezdjek komposztálni. Tervezgettem, hogyan, hol és mibe fogom elkezdeni. A napokban az Lidlben lehetett kapni egy jó kis műanyag komposzt tároló edényt 9000. -Ft körül volt az ára. Nem mondom, hogy olcsó dolog, de remélem, hogy megéri majd az árát. Hiszen, ha valóban jó minőségű, bio talajt tudok előállítani általa, ráadásul éveken keresztül, akkor anyagilag is meg fog térülni. Szeretek kertészkedni, ezért igen jól fog jönni, ha mindig lesz friss, ásványi anyagokban gazdag, vegyszermentes földem. 
Ez a mi új műanyag komposztálónk 
Természetesen a műanyag tárolón kívül  kapható még fából készült is, ami környezetkímélőbb, viszont idővel el fog rohadni, korhadni tehát le kell majd cserélni. Minimális barkácstudással készíthetünk is magunknak. 

 Néhány kép a Pinterestről inspirációként :






 Vannak egyszerűek, de van "haladóknak" való is. A lényeg, hogy szellőzni tudjon alulról is!!!

Hol helyezzük el a komposztáló ládát?



 Már megvan a hely, hogy hová fogjuk felállítani. Jó, ha száraz, árnyékos helye van, nem túlságosan messze, a konyhától, de azért nem is túl közel. Azt mondják, hogy a jó komposzt nem büdös, de mivel még én is kezdő vagyok, biztos, ami biztos, legyen azért kellő távolság az életterünktől :)
Azt javasolják, hogy a talajra helyezzünk egy réteg mulcsot, (fakéreg), amely biztosítja alulról is a szellőzését.


 Már napok óta nem dobom ki a konyhai zöld hulladékot, hanem felaprítva várakoznak, hogy végre bekerülhessenek a komposztba. Azért ezt még meg kell szoknom, de nagyon örülök, hogy végre a sok hasznos dolog, nem a kukában landol. Mint például a krumpli héja, karalábé, karfiol zöldje és még sok minden más. A konyhában lehet rendszeresíteni egy vödröt, hogy főzésnél ott gyűjtjük a zöld hulladékot, majd innen a komposztba kerülnek.
kép forrása: Pinterest

Mik azok az alapdolgok, melyek belekerülhetnek a komposztba és mi nem?



 Természetesen csak szerves anyagok kerülhetnek bele.

  • konyhai zöld hulladék, zöldség, gyümölcs, vágott virág stb
  • kerti zöld hulladék, elszáradt, elhervadt lemetszett zöldség, gyümölcs, virág részek stb.

MIT NE TEGYÜNK A KOMPOSZTBA?

  • gazt
  • hőkezelt zöldséget
  • állati termékeket kivéve tojáshéj összetörve, ami jó ásványi anyag forrás


A jó komposzt előkészítést és minimális foglalkozást igényel.

Ami nagyon fontos, hogy a komposztnak levegőznie kell. Elengedhetetlen az oxigén a bomlási folyamathoz. Ezért időnként pár hónaponként, át kell forgatni. Szellőztetni kell a már bomlásban lévő anyagot. 

 A tároló is legyen légáteresztő akár műanyag, akár fából készült, különben rohadni fog és nem komposztálódni.

Lehetőleg ne érje tűző nap, de valamennyi nedvességre is szükség van a komposztáláshoz. 

Fontos még, hogy ha felaprítjuk a komposztálandó dolgokat, akkor azzal felgyorsítjuk a folyamatot. 

 Nagyon jó még, ha rétegesen töltjük a tárolót, lehetőleg váltogatva az anyagokat, minél többféle, annál jobb, gazdagabb lesz a végeredmény. Lehet benne fanyesedék, ágak, szalma (barna anyag) és zöld konyhai hulladék, illetve virágok maradékai. 

 A komposztálás egy összetett biológiai folyamat. A munkát mikroorganizmusok, gombák, baktériumok, giliszták és apró rovarok végzik el. Ha ügyesek voltunk akkor körülbelül fél év után lesz az első adag komposztunk készen :)
mulcsot tettünk alá
Itt már majdnem el is készült
Az első adag a konyhából a tárolóba került

+ 1 Jójír

A komposztáláshoz nem feltétlen kell, hogy kerted legyen. Kicsiben akár egy erkélyen is elkezdheted :)


Sok sikert kívánok a komposztáláshoz:) Remélem sikerült kedvet csinálnom hozzá :) 
Minden kommentet, kérdést szívesen veszek :)


Ha ennél bővebb, részletesebb információt szeretnél a komposztálással kapcsolatban akkor azt itt találsz :)





Megjegyzések

Megjegyzés küldése